AHOL MÉG ISTEN SEM TALÁL
Ilyenkkor mindig kell egy pár nap, hogy átálljon bennem az idő. Ne is átálljon, megszűnjön. Ne hajtogassa folyton, hogy reggel van, indulnod kell, siess, a csengő nem vár, szedd a lábad, már csak fél óra maradt, nem bánthat többé.
Na, persze, készenlétben áll. És én is tudom, hogy csak haladék, amit kapok, de azért győzelem.
És holnap újra kezdődik. És én újra tervezem, hogy megszökjem előle ide, a gép mögé, vagy hozzád, az ölelésedbe, a szerelmed világába, ahol még Isten sem talál.
