Kedvesem!
Remélem, jól telt a nap. Nálunk minden rendben. Ezt neked köszönhetem. Hogy túléltem, és egyre jobban alkalmazkodom.
Vagyis úgy fest, a végén még élni is tudok majd nélküled.
Vagyis most elmegyek. És éjfél után a gépet is kikapcsolom. Hiszen csak azt zúgja a fülembe, hogy nem írsz.
Egyszóval Boldog Karácsonyt!
És szeretlek azért.
Pedig most ez sem számít.
És ki tudja, számít-e bármi?
Számít-e egyáltalán?
