LEGYEN SZERETKEZÉS
Egyszer, nagyon régen, a teremtés előtt, szavakat kértem attól, akiről azt hittem, szeret. És elhallgatott.
Nos, ha elhallgat Ő is, lelke rajta. Nem kérek már. Különösen nem szavakat, vagy hogy maradjon még. Hiszen talán nincsenek is számomra szavai, talán nem is voltak soha.
Hagyom, hadd legyen az, ami.
És nevezzük és lássuk a világot annak, ami.
A szeretkezés neve legyen szeretkezés. Nem szerelem. Ha ezerszer annak éreztem is. Szavak nélkül hogyan is lehetne szerelem?
A csend, a némaság neve a kapcsolat teljes hiánya. A szerelem távolléte. Semmi.
És a semmi az semmi.
De kérni nem tudok. És kedvem sincs. Valahogy nem az én stílusom.
