ÁRNYAK
Túl messzire mentél. Felforgattál mindent. Szememre vetetted, hogy elmúltam ötven és a gyermekeim elvesznek ebben a kőrengetegben, hogy elhagyott a szerencse, mert nincs többé szükségem árulásra - elég.
Nincs kedvem visszanézni. A távoli alak, a magányos férfi te vagy.
Nem fésülöm a hajad. Nem fürdetlek illatos fürdőben. Nem ápolom a tested nehéz, keleti olajokkal.
Marad az ember, aki semmit nem akar.
