SZERELEM
Nem, nem venném el soha! Olyan volna az, mint ha megölném! De látni, érezni, eggyé válni vele, nem több - mi volna más, mint szerelem?
A maga tökéletes egyszerűségében, tökéletes szépségében.
Amint feloldódunk a Fényben, és magunk is Fénnyé változunk, egy a mindennel, a szerelemmel, egy önmagunkkal és vele, egy veled és mindenkivel, és az a Fény attól kezdve örökkön örökké bennünk ragyog, és körülölel és ölel és egy velünk, és elfogad és befogad és szeret, és mi befogadjuk és szeretjük, hogy egy legyünk vele, és nem szűnünk meg lenni soha!
Nem birtoklás. Nem vágy. Nem akarat.
Szerelem.
