ÉBREDÉS
Szép napunk van. Tegnap szerettelek - ma elmegyek.
Látod, lenyűgöző az ég! Mint a rajzon, amit neked festettem, egyszer, régen.
Nem tudtam még, hogy nincs jövőnk. Úgy hallgattam a meséidet, mint ha igaz volna minden szavad. Ma már tudom, hogy igaz volt.
A távoli Perzsia, a makedónok és a médek háborúja, a függő kert, a gyümölcsökkel és a rózsákkal, talán még az is, hogy szerettél.
Azóta minden megváltozott. Este kikészítem a cipődet, kivasalom az ingeidet, pakolok valami tízórait, mint bármelyik asszony.
Halkan megyek. Álmaidra ma is vigyázok.
