A LÉLEKKANYARON TÚL
A ma esti önáltatásnak vége.
Nem ír, tehát elmúlt.
Elfelejtett vagy nem emlékezett.
Vagyis Heléna meg a többi nő mehet.
Egyik sem vagyok.
Csak egy ágrólszakadt.
Vagyis most indulok.
A lélekkanyaron túl a semmibe.
Hogy újra lássalak.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
