TÖRTÉNELEM
"Mondhatod persze, ott a Könyv - folytassam egyedül.
Halott betű, ha nem tudom magamban életre kelteni."
Elengedni.
Ha nagyon őszinte vagyok, ez a legnehezebb. Különösen, ha épp csak megcsillan előtted, és máris a semmibe vész.
Ha emberi kapcsolatokra gondolok, nem is tehetünk mást, mint hagyjuk elmenni. De ha láthatatlan, mégis látható világról kell lemondanunk, azt hiszem, nagyobb a veszteség.
Hogy alkalmas vagyok-e arra, hogy lássak, nem tudom. Nehéz és makacs természetem van. Kilengésekkel, mértéktelenséggel, amit a felszín, a tükörsíma víz felszíne eltakar. De őszintén szeretnék tanulni. Önfegyelmet, türelmet is.
Nem, eszem ágában nincs bármit újrakezdeni. Nem hiszek a halottak ölelésében, és ami Jézust illeti, ő kivétel. De ti, földi férfiak, meghaltok mind. Hogy más alakban, más képben támadjatok fel, ha eljön az idő.
Marad azért a remény , a szeretet. Meg előtte egy kis pusztulás, egy kis történelem.