hanah - lezárt blog

MI VOLNA   Először is boldog vagyok. És, ha most érne véget az életem, azt mondanám, így tökéletes.  Miközben a tudatom mást sem tesz, mint arra figyelmeztet, a vesztembe rohanok, valami hihetetlen, mennyire nem érdekel, mit mond a józan ész.  Remélek, látok,…

NEM TUDHATOM   Igen, hiszek benned.  Abban, hogy elronthatok még mindent, hogy bármelyik pillanatban eltűnhetsz és én nem tudom, álmodtalak vagy voltál valóság, és azt is hiszem, hogy jó veled, és elhiszek neked bármit, még azt is, hogy Isten küldött, csak azért, hogy…

hajnalok HAJNALOK   Hajnali csönd. Illő, hogy  búcsút vegyünk. Még eszembe jut az álom, ahogyan öleltél, ahogyan egyszer, álmomban öleltelek.   Már nem lehet. 

ÉDES KEVÉS   Mindent tudsz, mindent magad is látsz. A levél megérkezett. Az érintés utáni vágy? Miért volna bűn? Szépséggel párosulva már-már időtlen érték. Hol itt a gond? Hogy nem leszek Tiéd? De hiszen tiéd vagyok. Hogy nem leszek több, mint Barát? De hiszen többet…

ÉDES AKÁR A CSÓK Legyen. Nem tudom, hogyan és miért. Nem is hiszem, hogy tudnom kellene. Isten kezében mind csak gyermekek vagyunk. Legyen. Legyen a sors a végzet. Legyen a vágy a szenvedély. S mert szenvedély a sors, a sors majd segít nekem. Miért gyötörne félelem? Inkább…

SZÁMŰZVE ÖRÖKRE   Ne félj. Hiszen semmi nem változott. És ha most eljössz velem és elindulunk az éjszakába, hidd el, nem számít az sem, hogyha egészen eltévedünk. Tudom, hogy nem látlak többé. Tudom, csak akkor, egyszer. És nem lesz egyetlen szeglete a földnek, amely…

KÉRLEK   Kérlek, most először kérlek, hogy írj. Szükségem van rád. Arra az egyetlen szóra, hogy Te - megbocsátasz. Ami az Istent illeti, Ő hozzám amúgy sem beszél. És ha szól is, mint most, legfeljebb annyit hallok, hogy kell, hogy lássalak, ezt pedig magamtól is tudom. Csak…

KÖNNYEK ÉS FELOLDOZÁS   Kérlek, Uram! Adj öt percet, hogy gondolkodjam. Hogy ne színleljek. Hogy ne akarjak több lenni, mint ami vagyok. Jól értelek? Ennyire nyilvánvaló? Hogy megtenném-e, dacára annak, hogy tudom, mi mit jelent? Igen, igen, igen! Talán mert túl kevés vagyok…

SZIKRÁZÓ TŰZ  Minden forr, kavarog, az események egyre őrültebben dübörögnek az elme soha nem látott folyosóin, minden kanyarnál megfeszül, ziláltan néz körül a gondolat, mint akit kelepcébe csaltak, holott minden út nyitva áll, mint aki eltévedt, holott a labirintus…

SOHA VOLT Lehetek őszinte? Tudok még őszinte lenni? El merem mondani, mennyire hiányoznak még mindig a szavaid, olyan tiszták, szépek, mint az az üvegpalota, ahonnan elűztél? Merlek még kérni, maradj barátom, soha volt szerelmem, maradj még, nem tudom, meddig, de kell, hogy lássalak,…

KÁPRÁZATNagyon figyelj, mert nem mondom még egyszer. Minden igaz. Minden - az utolsó szóig.Csakhogy a nő szerelme mindennél kétségbeejtőbb. Ezért megöltem magamban minden érzést - nem szerettelek. És attól tartok, nem szeretlek már soha.Érdekelsz. Ez minden, amit adhatok. Sem…

TALÁLKOZÁS Tudod, mi mindig csak készülődünk. Nekünk minden csak jövő, csak várakozás. Mi igazából nem tudunk élni. Ezért is nem tudom, mit kezdjek veled.  Mert jó, tegyük fel képes vagy kilépni saját ítéleteidből és szembenézni velem. De vajon elviselném-e én a…

AMIRŐL ÁLMODOM   Bocsáss meg, Uram!Annyira kevés vagyok!Annyira elfáradtam, hogy kérjek!Annyira fáj, hogy szégyenkezem! Kérlek, engedd, hogy ne szóljak!Adj nekem úgy, hogy ne mondjak semmit,Ne kérjek semmit, és mégis legyen!Legyen Világosság és legyen…

FÉLEK   Félek. Próbálom elodázni a pillanatot, érzem, valami történik, valami pillanatokon belül itt van, nem is valami, hanem az, akiről álmodtam, akitől félnem kellene, de nem tudok tőle félni, és mégis félek, nem tőle, hanem attól az egyetlen szótól, hogy…

JÓ REGGELT, KEDVES   Tíz perc. Ennyi éppen elég, hogy összeszedjem magam és búcsút vegyek. Az álmodozásnak vége, ugrás a pokolba. Nézd a tükröt! Gyönyörködj, milyen okos, milyen kiegyensúlyozott szempár néz vissza rád! Így már egészen jó. A smink, a mosoly, ma nem…

ENGEM IS, KICSIT Jó, kiveszekedtem magam. Isten helyében most megdorgálnám a gyermeket, aztán leülnék vele vacsorázni. Ő nem így szokta. Ennél haragtartóbb és sértődékenyebb. Újabb hét év magány. Azt hiszem ez a szokásos szentencia. Huh! Lassan már összeadnom is nehéz.…

DÜHÖS VAGYOK (VAGY CSAK KÉSŐRE JÁR)   Pocsék. Érted? Pocsék minden és az egész. És nem akarom már a csendet rajzolni azért, hogy elszórakozz. Nem akarok semmit. Legfőképpen nem itt és nem neked. Csak szeretném bevágni ezt az ajtót, és azt mondani, tudod, mit? Ha eddig nem…

MÉLTÓ ÉS IGAZSÁGOSAkár fel is adhatom. Igazad van, minek. Maradjon minden úgy, ahogyan van, ne is próbálkozzunk. Csak semmi nyilvánvaló bolondság, semmi, ami esetleg kizökkentené ezt az álmos világot a semmiből. Végülis megszoktad már. Végülis jó neked. Végülis így éltél…

NEM IS TUDOM - TALÁN Mielőtt lemegy a nap, talán még írnom kellene. Talán azért, hogy elmondjam, eszembe jutsz, mert mi mást mondhatnék így estefelé? Hogy most például megrémít, hogy talán mégsem látlak, soha, és ilyen szörnyűséget nem jó még leírni sem? Vagy mit tegyek?…

ÉN ÉS A CSEND Hiányzik az esti szó. Pedig ma így marad. Már nem jön levél, nem jön elbocsátó üzenet,  semmi. Én és a csend. Leülünk ide, a kisszobába, magunkra zárjuk az ajtót, és elbeszélgetünk. Sok minden történt. Sok apró semmiség, sok milliárdja a…

ÜVEGPALOTA A képet nézem. Hosszan, hiszen nincs miért sietnem. A sátrakat, a háttérben a férfit, ahogyan rád nevet, téged, a hajad, a szemed. Vajon milyen lehet a színe? Vajon miért nem láthatom? Milyen makacsnak, milyen rendíthetetlennek tűnik minden vonás. Mennyi dac és…

ISKÁRIÓTÉS CSÓKJA Azt hiszem, mégis elkárhozom. Ma például mise helyett írtam. És nem éreztem, hogy mennem kell. Nem éreztem, hogy ott várna rám az Isten, ahol Te nem vagy, és ez már bűn, ez biztosan maga a Gyehenna, de Te itt voltál, meg az a néhány megkezdett gondolat, meg…

EZ MINDENSzeretek gondolni rád. Talán hagyni kellene mindent úgy, ahogyan van, beteljesületlenül, hogy el ne veszítselek, hogy ne tegyem tönkre a szeretetet és a szerelmet, mert én bizony szerelemnek nevezem még Isten szeretetét is, hogy megmaradj nekem örök, tökéletes…

MEZTELENÜL A KERTBENMa kedvem volna bosszantani Téged. Ma kedvem volna felrúgni a szabályaidat. Azt hazudni, hogy nem érdekelnek az erkölcseid. Azt hazudni, hogy nem volt még  hűség, és nem lehetett hűtlenség sem, mert nem volt kihez, mihez mérni az igét.Ma kedvem volna azt…